... fehér balettcipő... vén bohóc szívén mesét szövő...
... változik a szín... változik a zene... ahogy az Élet táncát járom... változom Én is...
Hófehér... mikor először a kezembe vettem... még nem tudtam, mi is rejlik benne... csak néztem, tágranyílt szemmel... majd meggyötörtem... kalapáccsal vertem... hajolnia kell!... lábamra illőre... bokámra szalagja feszült... vigyázva emelkedtem fel... pointe... spicc... nem szabad kopognia! Suhanj! Repülj a levegőben! Majd glissé, mint a vitorlás a szélben... vérrózsák díszítették fehérségét... de észre sem vettem... arabeszk... könnyedén... csak könnyedén... mosolyogva...
Rózsaszín... légies... ártatlan... plié... úgy táncold az adagiot, mintha lebegnél... széles nevetéssel... nem bonyolult ez... gyakorolj, mert másképp nem megy... reggeltől estig... nézz a párodra... még serdülő kamasz... ott egy másik... kézenragad... engedd, hogy sodorjon a lendület... hisz még megteheted... kézről-kézre adnak... forog a világ... kacagd ki a száguldó perceket... veled sodródnak... élvezd ki őket... amíg még lehet...
Piros... vérpiros... demi plié... majd kézbe a kasztanyettával... cachucha... a moderato-tól a presto-ig... őrült tánc... egekberepítő... látod, férfi már... erős kezekkel tart... vigyázva... óvón... féltőn... szédül a fejed a tour en l'air-től... de ne bánd, sose bánd... ha elejt, lesz ki érted nyúl... újra és újra... s ott a volta... feslett... botrányos... de kell!... ki ne hagyd a táncodból!!!... ujjak simítanak végig melleden... tűzbe borul tested... csók csattan szádon... tedd, míg megteheted... és sírj, ha fáj, hogy vége a táncnak... de a zene nem áll meg... jön új férfi, új partner... hisz Te vagy a Prímaballerina... ha szólót táncolsz, gondolj erre... csak erre... ragadd meg az első ottállót... emeld fel ruhád csípőig... ne szégyelld lábad... a cipőd ennél véresebb már nem lehet...
Kék... a walzer lágy dallamára... keringve... szerelmesen... nyugodt szívvel... végtelen tánc lesz... kiérdemelted... de azt a percet ragadd meg... s ne engedd... már nem teheted meg... s ha a szelíd forgásban végül mégis egyedül maradsz... körötted táncoló párokkal... s csak nézed őket... dúdolj egy saját dallamot... s hogy mit táncolsz rá, s milyen ütemben?... már nem érdekes... csak ne hagyd abba... soha ne hagyd abba...
Fekete... ha majd a végső táncom lejtem... a Halállal párban... Grand Balett... a színpad elsötétül... a függöny lehull... révérence... lesz-e majd valaki, aki még megtapsol?
Széljegyzet:
Mezítláb temessetek el engem... kezemben a fehérrel... utolsó meghajlásom rád hagyom Kedves... s Feltámadáskor tiéd lesz az első piruettem...
2008. július 15.
... változik a szín... változik a zene... ahogy az Élet táncát járom... változom Én is...
Hófehér... mikor először a kezembe vettem... még nem tudtam, mi is rejlik benne... csak néztem, tágranyílt szemmel... majd meggyötörtem... kalapáccsal vertem... hajolnia kell!... lábamra illőre... bokámra szalagja feszült... vigyázva emelkedtem fel... pointe... spicc... nem szabad kopognia! Suhanj! Repülj a levegőben! Majd glissé, mint a vitorlás a szélben... vérrózsák díszítették fehérségét... de észre sem vettem... arabeszk... könnyedén... csak könnyedén... mosolyogva...
Rózsaszín... légies... ártatlan... plié... úgy táncold az adagiot, mintha lebegnél... széles nevetéssel... nem bonyolult ez... gyakorolj, mert másképp nem megy... reggeltől estig... nézz a párodra... még serdülő kamasz... ott egy másik... kézenragad... engedd, hogy sodorjon a lendület... hisz még megteheted... kézről-kézre adnak... forog a világ... kacagd ki a száguldó perceket... veled sodródnak... élvezd ki őket... amíg még lehet...
Piros... vérpiros... demi plié... majd kézbe a kasztanyettával... cachucha... a moderato-tól a presto-ig... őrült tánc... egekberepítő... látod, férfi már... erős kezekkel tart... vigyázva... óvón... féltőn... szédül a fejed a tour en l'air-től... de ne bánd, sose bánd... ha elejt, lesz ki érted nyúl... újra és újra... s ott a volta... feslett... botrányos... de kell!... ki ne hagyd a táncodból!!!... ujjak simítanak végig melleden... tűzbe borul tested... csók csattan szádon... tedd, míg megteheted... és sírj, ha fáj, hogy vége a táncnak... de a zene nem áll meg... jön új férfi, új partner... hisz Te vagy a Prímaballerina... ha szólót táncolsz, gondolj erre... csak erre... ragadd meg az első ottállót... emeld fel ruhád csípőig... ne szégyelld lábad... a cipőd ennél véresebb már nem lehet...
Kék... a walzer lágy dallamára... keringve... szerelmesen... nyugodt szívvel... végtelen tánc lesz... kiérdemelted... de azt a percet ragadd meg... s ne engedd... már nem teheted meg... s ha a szelíd forgásban végül mégis egyedül maradsz... körötted táncoló párokkal... s csak nézed őket... dúdolj egy saját dallamot... s hogy mit táncolsz rá, s milyen ütemben?... már nem érdekes... csak ne hagyd abba... soha ne hagyd abba...
Fekete... ha majd a végső táncom lejtem... a Halállal párban... Grand Balett... a színpad elsötétül... a függöny lehull... révérence... lesz-e majd valaki, aki még megtapsol?
Széljegyzet:
Mezítláb temessetek el engem... kezemben a fehérrel... utolsó meghajlásom rád hagyom Kedves... s Feltámadáskor tiéd lesz az első piruettem...
2008. július 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése